Köszöntő, friss információk | Közösségi szolgálat | A község története | A község címere | Kitüntetettek | Térkép


Üdvözöljük Tápióbicske község internetes oldalán!

Legfrisebb információk:

 

Tájékoztató lomtalanításról

Választási tájékoztató

Csatornázás - ütemterv 38. hét

Hajt-A szeptember

Tájékoztató a mustgáz veszélyeiről

A Tápióbicske Helyi Választási Iroda vezetőjének közleménye

Tanévkezdő adománygyűjtés

Hajt-A augusztusi hírek

SAJTÓKÖZLEMÉNY - Bővülő férőhelyek a tápióbicskei óvoda átépítésével

Hajt-A júliusi hírek

Adózók hátralékos listája - Tápióbicske , 2014.06.27-ei állapot szerint

Aratási hatósági hirdetmény

CSATORNÁZÁS - információs anyagok a bekötéssel kapcsolatban : 12.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság ügyfélfogadása

Hajrájához érkezik a térségi szennyvízberuházás csatornaépítési szakasza

Befejeződött a tápióbicskei óvoda átépítése

Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Baleset-megelőzési Bizottsága kampányfilmje

HAJT-A csapat június

Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés - Tájékoztató

ARCHÍVUM

 


Köszöntő, friss információk  | A község története | A község címere | Kitüntetettek | Térkép


KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT:

 

Letölhető dokumentumok:

Tájékoztató és jelentkezési lap

Tájékoztató - Damjanich János Gimnázium

Együttműködő szervezetek és kapcsolattartó tanárok

Közösségi szolgálati napló

 


Köszöntő, friss információk  | A község története | A község címere | Kitüntetettek | Térkép


 

 A község története

Tápióbicske múltja

A domb- és síkvidék találkozása, a természetes vízfolyások és a jó talajadottságok mindig is kedvező feltételeket teremtettek az emberek letelepedéséhez.
A kiásott régészeti leletek szerint ősidők óta lakott hely, a leggazdagabb feltárások a bronzkorhoz kapcsolódnak, amikor is két földvárat építettek az állattartással foglalkozó telepesek. A terjeszkedésének egy ideig az egyik oldalról a dombok, a másik oldalról a vizek, a mocsarak valamint a homok szabtak határt.
 A mai Tápióbicske őse a XIII. században keletkezett, az első okleveles említés 1275-ből való. A település névadója a Bicskei (vagy Bikcsei, később Bicskey) család, akik a XIX. század közepéig meghatározó birtokosai a községnek. A család nevével először 1250-ben találkozunk, ugyanis ekkor nyertek oklevelet IV. Béla királytól.
Tápióbicske a török hódoltság alatt fokozatosan elnéptelenedett és pusztává vált. Az 1700-as években települt újjá a régi lakosok visszatérésével és az északi országrészről érkező újak - akiknek egy része szlovák anyanyelvű volt- betelepülésével.
A török hódoltság után Althann Mihály Frigyes váci püspök önálló plébániát szervezett 1719-ben. Ekkor a falu ideiglenes templomot emelt, valószínű a régi romos templomát építette fel. A római katolikus nép 1737-ben kezdte el építeni a mostani templomot, amely 1786-ban nyerte el jelenlegi formáját. Az új falu e templom köré épült, sajnos azonban 1832-ben szinte teljesen leégett. Az újjáépülés utáni időszakból fenn maradt két népiesen klasszicizáló stílusú kúria is: a Zsille-kúria és a Bicskey-kúria. A lakóházak népi műemléki szempontból jellegtelenek.
1849. április 4-én a falu határában zajlott a szabadságharc egyik nevezetes csatája, ahol az ország függetlenségéért harcoló magyar honvédek véres küzdelem után győzelmet arattak a császári csapatok felett. A győzelem emlékét földrajzi elnevezések, hagyományok, képzőművészeti és irodalmi alkotások, valamint műemlékek őrzik.
A XIX. század második felére Tápióbicskén is kialakultak a polgári gazdasági és társadalmi viszonyok. A régi nemesi réteg egyre csökkenő nagyságú és jövedelmű földjét eladva a községből elvándorolt. Egyetlen nagyobb birtok Bitskey Kálmán kezén maradt, aki az egyházat és az oktatást jelentősen támogatta. Az általa adományozott telken épült fel 1901-03 között az állami iskola mai napig használt emeletes építménye.
A századfordulóra bekövetkező birtokaprózódások következtében „tipikus kisparaszti társadalom”-ról beszélhetünk Tápióbicskén. Az I. világháborúban 151 tápióbicskei esett el. Emlékművüket, amely Kalotay Ottó alkotása 1926. október 28-án leplezték le a templom kertjében.
A két világháború között a község gazdasága alig fejlődik, továbbra is agrárjellegű maradt. Az alig jövedelmező kisparaszti gazdálkodást kiegészítette a fővárosba való ingázás és az egyre jelentősebbé váló szőlőművelés. A már meglévő, a XVIII. században telepített szőlőterületet kiegészítették a két Tápió közötti résszel, ami biztos megélhetést nyújtott sok embernek. A lakosság polgári mentalitását jelzi viszont az önszerveződő kulturális és közösségi szervezeteknek már a múlt század közepétől való nagyszámú jelenléte. A ’20-as és ’30-as években is élénk társadalmi életet élt a falu. Volt Kisgazda Kör, Iparos Kör, Faluszövetség.
A második világháború kataklizmájában a falunak csaknem annyi áldozata – 147 - volt, mint az első világégéskor. Emléküket kopjafa őrzi a temetőben, amit közel félévszázaddal később állíthatott csak fel a községi kegyelet.
A „szocializmus” időszakában az erőszakos kolhozosítással munkalehetőségek csökkennek még jobban nő az ingázók száma. Nagyarányú népességcsökkenés volt tapasztalható. A hagyományos kulturális és társadalmi közösségek megszűnnek.
A rendszerváltozást követően talál igazán újra magára a település. Jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek, vállalkozások indulnak és megélénkül a közélet is. 


Köszöntő, friss információk | A község története | A község címere | Kitüntetettek | Térkép


 A község címere

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében zöld pajzsláb. A zöld mezőben lebegő helyzetű, állított, élükkel jobbra fordított ezüst ekevas és csoroszlya. A kék mezőben lebegő helyzetű, egymáson keresztbetett, arany markolatú és védvasú, ezüst pengéjű két szablya, melyet felülről szembe fordított arany huszárcsákó kísér. A pajzs bal felső sarkában hatágú arany csillag lebeg. A címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű íves arany szalagon feketével nagybetűs TÁPIÓBICSKE felirat.

A huszárcsákó és a kardok az 1849. április 4-i tápióbicskei csata emlékét idézik.

Az ekevassal és a csoroszlyával a múltra és a település mezőgazdasági jellegére utal.

A kék és zöld szín, valamint a csillag, jellemzői a régi Bicskey-család címereinek.


Köszöntő, friss információk| A község története | A község címere | Kitüntetettek | Térkép


 Kitüntetettek

Tápióbicske Község Önkormányzata a 4/2001. (XI. 27.) sz. önkormányzati rendelete alapján az alábbi címeket és elismeréseket adományozta:

Díszpolgári cím

Kenéz János (1998.)
Dr. Juhász László (1999.)
Láng Ferenc (2006.)
Vida István (2009.)

Képviselő-testületi elismerés

Jeszenszky Szabolcs (2007.)
Nagy Józsefné (2007.)
Széles József (2007.)
Bori József (2008.)
Csiszovszki Jánosné (2008.)
Kökényesi József (2008.)
Vér János (2008.)
Vér Jánosné (2008.)
Bajdik Györgyné (2009.)
Nagy Lászlóné (2009.)
Molnár Gáborné (2010.)
Nedeczki Istvánné (2010.)
  Bata Istvánné (2011.)
Győri Károlyné (2011.)
Kunsági Istvánné (2011.)
Horváthné Szolovjov Zsuzsa (2012.)
Bitskey István (2013.)
Csikány Tamás (2013.)
Tóth András (2013)
Bencze Ferenc (2013.)
Kertészné Tóth Valéria (2013.)
Kaldenekker Györgyné (2013.)

 


 

Köszöntő, friss információk | A község története | A község címere | Kitüntetettek | Térkép